Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Olláriné Őze Mária

2013.02.09

Olláriné Őze Mária

Szeretem az irodalmat, a könyveket, a művészetet. Nem is csoda, hiszen művészi munkák készítésének közvetlen közelében nőttem fel. Anyám oltárterítőket hímezett, jó apám pedig műkovács (díszkovács) mester volt. Csézákat, hintókat készített. Vasból rózsákat, s különböző motívumokat, díszes kerítéseket, ajtókat, ablakokat. Az előrajzolás a tervezés munkálataiba már egész fiatalon bevont, mert látta hogy van a rajzoláshoz  tehetségem.
Ha vasárnaponként kimentünk horgászni a Körösre, mindig vittem magammal rajztáblámat, grafit ceruzámat (grafitot) ecsetet, festéket. Rajzoltam, festettem. Ez a gyermekkori és örökölt művész hajlamom végig kísért eddigi életemen.
Eredményeim számos tárlat, irodalmi találkozók, két kötetnyi vers és novella. Számos vidéki és helyi lapban és antológiákban jelentek meg verseim, novelláim (pl. A szívhangok, Télárnyékban, és Üzen a homok c. antológiákban). A Szegedi Körzeti Televízió közölte verseim. A legutóbbi kötetemben (Lángoló nap címen) válogatott verseimet jelentettem meg.  Festészetemre a parti és a tájfestés a jellemző. Többnyire olajfestmények. Néhány sikeres tűzzománc alkotással is büszkélkedhetem. Bár betegségem miatt egyre kevesebbet festek, de az írás öröme még megmaradt számomra.